Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Az élet tanítómesterei

Az élet tanítómesterei azok a majmok, akinek ilyen filozófiájuk van, mint "ez a természetes kiválasztódás, a gyenge elbukik". Persze ezeket csak akkor hangsúlyozzák így ki, ha biztosak a győzelmükben. Fordítva már nem osztják saját nézeteiket.

Épp most fejeztem be egy kis ütközetet egy ilyen figurával. Beszéltem neki a fejlett emberről, aki mondjuk egy alkudozásnál nem arra törekszik, hogy lenyomja a másikat, hanem abban érdekelt, hogy mindkét fél elégedett legyen az üzlettel. Már most hallom, hogy páran lehülyéznek, de ez nem azt jelenti, hogy tényleg én vagyok a hülye, mint inkább azt, hogy nem képesek felfogni, miről beszélek.

Jó, tudom hogy ez egy játék, ám nem minden esetben mindkét félnek. Amikor ugyanezt játszom mondjuk a holojátékok esetén, hogy ez nekem játék, ami a másiknak maga a valóság, ilyenkor mindig egy nagyképű bunkó leszek. De fordítva így természetes. Kicsit a zsidók elleni harcaimra emlékeztet, amiben állandóan változtak a szabályok. Érdekes módon amikor jobb lettem valamiben, onnantól már más szabályok léptek életbe. Sebaj, egyszer csak a végére érünk, amikor már nincs mit többé mondaniuk, én meg sok értékes tapasztalatot szereztem, azaz sok veszteség árán, de haszonnal szálltam ki belőle.

Ez a figura, amikor már majdnem teljesen győzött, az élet tanítómesterének szerepébe szállt. Megtudhattam tőle, hogy az élet ilyen. Egyszer fenn, máskor lenn. Nyereségek és vereségek váltogatják egymást és ezt el kell fogadni. A következő pillanatban már ki is ütöttem és eltűnt valamelyik alsóbb világban.