Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Félreértéstisztázás

Az elme világában mielőtt (bizonyíték nélkül) vádaskodni kezdünk, célszerű előtte meghallgatni a másik felet is. A szív világában azonban nincs másik fél. Ezért amikor a Szív lényei megjelennek itt, elképesztő vádakkal képesek előállni. Ezeket én a következő módon zártam rövidre.

Először is minden fejlesztésemet a barátaimon tesztelem. Előtte magamon teszteltem ezeket, ám egy olyan világba lépve, ahol minden menő embernek rengeteg barátja lesz, célszerű ezt előre kijelentenem. Ugyanis én megválogatom a barátaimat és ez a fajta tesztelés is egy ilyen válogató.

A következő dolog az, hogy amikor tőlem bárki valamilyen cuccot kap, azok olyan cuccok, amiket magamnak csináltam. Ez ahhoz a kínai büféshez hasonlít, aki a saját kajáját eszi. Azaz tőlem senki nem kap gagyit, vagy ha azt kap, akkor magamnak is elbénáztam és örülök a visszajelzésnek. Minden olyan művelet, ami másokat érint olyan, ami engem is érint. Ugyanis az ÉlményPark szabályai rám is vonatkoznak. Ez amúgy egy merőben új elem és ilyenkor fura nézni a sok vádaskodót, akik a saját szabályaik fölött állnak.

Van még egy dolog, ami ide kívánkozik. A kollektív megszállás, vagyis inkább ez a kollektív megszállás bélkülözi az egyéni tudatok etikáját. Először igyekeztem ezt velük megértetni, amit ők felesleges akadékoskodásnak tekintettek, ami után én már nem tudtam a nevemet hozzájuk adni. Mire a perifériájukra kerültem, mint egy olyan elem, akire szükségük van, de jobb, ha befogja a pofáját. Ám nem fogtam be, de addigra már nem tudtak megölni. Az a gond ezzel a megszállással, hogy a megszálló mindent és mindenkit önmaga részének tekint a megszállás után. Innentől viszont már nem tűri a kritikát, sem az ellenvéleményt, de még a javaslatokat sem, ugyanis ezek az ő világában a hatalmi rend megkérdőjelezésének számítanak. Mivel a jelen eseményeiből jól rá szoktam érezni a jövőre, ennek csakis az lehet a vége, hogy a fehér embert kiirtják, csak még nem tartanak ott. Most még eltűrik ezt és építik ki a saját hatalmi rendjüket, aminek olyan 20%-ánál tartanak. Ezt egy átlagember nem képes átlátni, de én igen és mivel ez már komolyan ütközik egy grandiózus tervvel, intékzedési kényszerhelyzetbe kerültem, amit ők ellenséges megnyilvánulásnak látnak.

A minket vezető világelit és a nekik lekötelezett politikus réteg egyszerűen behódolt ezeknek, ami szintén elfogadhatatlan számomra. Ez hiú remény, mert csak időt nyertek, aminek az ára az, hogy ők végzik el a piszkos munkát, vagyis a demokrácia eltörlését, ám később ők is sorra kerülnek, mert nem kompetibilisek az új hatalommal. Akivel szemben én megkezdtem az erősödést és keresztbe is húzom a terveiket.

Biztosan sok vád fog személyemmel kapcsolatban felbukkanni, ami azért izgalmas, mert 20 éve ülök itthon meditálva, ami közben elég nehéz bármit is elkövetni. Nagy meglepetésemre egyszer jött föntről egy olyan info, hogy engem szexuális bűntettekkel vádolnak, amire csak annyit mondtam, hogy ez logikailag kizárt, mivel közel 20 éve nem láttam pinát közelről és már a szűzességemet is visszaszereztem. Szakmai olvasóim jól tudják, hogy ez a szabadságom visszaszerzésével egyenlő. De elkezdtem utánajárni, hogy mi mindent követtem el és ez egy nyomozába torkollt.
 
A megszálló mivel mindenre és mindenkire önmagaként tekint, elkezdte szabadon cserélgetni az emberek között a beavatásokat és a karmát. Vagyis a neki nem behódoló emberek nyakába önti azok szarát, akik jól fekszenek nála. Ezt terészetesen az ÉlményPark korrigálja és innetől lesz látványos a dolog, ahogy az érinthetetlen embereiknél először megjelennek a saját tetteik következményei. Ha harc, hát legyen harc, de ilyen elleséggel ők biztosan nem találkoztak, ők viszont a könyökömön jönnek ki. Ha azzal nyomul, hogy őt még senki sem győzte le, hát itt is ez a helyzet, csak ő még soha nem találkozott ezzel a harcmodorral, én meg szinte csak olyannal találkoztam, mint ő.

Ja és még valami. Ő akkor tekinti magát győztesnek, ha a megszállása elért egy bizonyos mértéket, nálam viszont csak akkor kezdődik a meccs. Félidőben egy meccset sem szoktak lefújni és itt is ez a helyzet, pajtikám!