Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Hó vége

Ha Jézus ma élne, biztosan blogolna. Talán Sátán is ezt teszi. Őszintén szólva nekem ez a sátán-szerep sokkal jobban bejön és el is mondom, miért.

Próbálj meg Sátán dolgaiba belepofázni, te köcsög! Egy mondatban is megérthető. Most pedig kicsit mesélek.

Velem azért nehéz, pontosabban ellenem azért nehéz, mert én nem a hagyományos módokon működöm. Amikor valakivel személyes kapcsolatba kerülök, a tapasztalataimra építve egyre fejlettebb megoldásaim vannak. Ugyanis a segítők időnként elképesztő alakokat képesek az utamba küldeni és a kezdeti teljes bizalomra épülő magatartásom mára a teljes bizalmatlanság állapotába jutott. Az emberi kapcsolataim a magasabb tudatosságra lépés miatt amúgy is teljes átértékelésre kerültek és most úgy gondolom egyszerűbb, ha a testemnél maradok, mert azt, hogy a tudatommal milyen utat jártam be és milyen feladatokat végeztem el milyen dimenziószinteken sikerrel, azzal úgyse tudnátok mit kezdeni.

A testemmel kapcsolatban annyit már elmondtam, hogy amikor még bizonyítékokat kerestem a spirituális világ létezésére, megfordultam pár ezós csoportban. Ezt két időszakra tudom bontani, amik között 10 év a különbség. Az első időszak arról szólt, hogy ez kamu-e vagy sem. Arra jutottam, hogy nem az, de látva, hogy milyen életmódbeli kötelezettségekkel jár, úgy gondoltam, hogy túl fiatal vagyok ehhez és visszatértem az életbe. Ha nem teszem, sosem tanulok meg így teniszezni például, ahol már látszott, hogy egy önmagamtól kifejlesztő típus vagyok és ha egy erre alkalmas profi teniszezőnek megtaníthatnám ezeket, azzal nagy meglepetést okozhatna a profi mezőnyben. Egyszer megadatott, hogy egy teniszedzővel ütögessek egy órát, aki nem nagyon örült, amikor meglátott és közöltem vele, hogy az a srác helyett jöttem, aki nem ér rá. Ám amikor elkezdtünk ütögetni, mindjárt jobb kedve lett. A mi kis zárt körünkben olyan volt ez, mint egy fegyverkezési verseny, mindenki eltérő stílusban nyomta és ha valaki kijött valamivel, a többinek azonnal reagálnia kellett rá. Én kaptam az alkalmon és megkérdeztem, hogyan kell egykezes fonákot ütni és mindjárt olyan erővel mentek el rólam a labdák, hogy 10 perccel a vége előtt ő ajánlotta fel, hogy játsszunk egy kis meccset, aminek akkor van vége, ha lejár a tíz perc. Azzal a feltétellel fogadtam el, hogy a teljes tudásával játszik, hogy lemérjem, mit is tudok valójában. Nos 7 perc alatt kaptam ki 6:0-ra, le is vontam a következtetést, hogy a tanult teniszezők hiába hülyébbek a pályán, azért az edző és a fal előtt töltött évek olyan ütésstabilitást adnak, amit az ember nem szerezhet meg állandóan élesben játsszva. Viszont itt ha valami újat tanulsz, nincs idő a begyakorlására, azonnal ki kell vele jönni a pályára. Az lett, hogy alapvonalon kétkezest ütök, ám ha be kell rá jönni, sokkal jobb az egyekezes. Kicsit belelendültem ebbe, úgyhogy most visszatérek a témához, bár akinek van ezós tehetsége, jól tudja, hogy tulajdonképp eddig is erről beszéltem.

Időnként jönnek képek. Olyanok, mint az emlékek meg nem történt eseményekről. Üdv a párhuzamos valóságok világában! Az egyik nap arra ébredek, hogy valakik sátrat vernek a házam körül, ami egyre csak növekedett és bármerre mentem, fátyolos szemű emberek követtek. Az általatok normálisnak tekintett kommunikációt nyomtam és ennek eredményét láttam vagy egy másik valóságban, vagy a jövőből. Ekkor vettem fel itt magamra az őrült ember imidzsét, sok nyugodt évet nyerve magamnak, majd jött a Sátán, akit azért nem megkeresztelve és nem vallásosan azért könnyebb kezelni és eljátszani. Amúgy ez úgy működik, hogy a szerep kénytelen úgy viselkedni benned, amit tudsz és hiszel róla. Azt tettem, hogy beleképzeltem magam a helyébe és arra jutottam, senki sem olyan hülye, hogy tönkretegyen egy ilyen világot, hogy aztán százezer évig ősembereskedjen, mire újra eljut ide. Ateistaként tehát először értelmeznem kellett a szerepet. Az lett, hogy Sátán olyan, mint belgyógyászok között a sebész, csak itt természetgyógyászok között a szellemsebész. Pontosabban plasztikai szellemsebész, hogy ne legyenek mindenbe belepofázó kollégáim, így megalapítottam ezt a teljesen különálló irányzatot. Amúgy az ateista rám nézve nem igaz, mert az ateista tagadja isten létezését, én viszont tudományos szemmel tekintek a kérdésre. Bizonyítékot nem találtam rá, ám az ellenkezőjére sem.

A villám

- Emberek, ez csak egy villám!
- Inkább maradj csöndben, te istenkáromló.
- Figyeljetek, ezek elektromos töltésű részecskék...
- Azt hiszem jobb, ha felkötjük, még bajt hoz ránk.

Most már az van, ha valaki személyes kapcsolatba kerül velem, azt egy login rendszer intézi, ami csak annyi jogosultságot ad neki, amit a kapcsolatfelvétel célja indokol. A magukat angyaloknak is nevező segítők egyik kedvenc trükkjét kerülöm így el, amit előszeretettel alkalmaznak minden általuk megszállt ember esetén. A testem annyi ilyen machináció célpontja volt, hogy mára már az ellenséges megszállás jelenti számomra a hazai pályát, amit tudom, hogy elsőre nehéz elhinni. Ti azt hiszitek, hogy ezek a lények tök menők és nagy tudásuk van, én viszont kiismertem őket és elmondhatom, hogy egy bátor és okos ember számára egyáltalán nem nehéz a velük szembeni eredményes fellépés.

Ha valaki azt kérdezné, Sátánként mi a célom, arra azt mondanám, hogy "kibaszni istennel úgy, hogy jobb világot csinálok, mint az övé". De Krisztusként is ezt tenném, csak más indokkal.

Olyan még soha nem volt, hogy valaki innen eljutott volna a 42. dimenzióba és én is csak azért nem őrültem ebbe bele, mert előtte volt pár súlyos fejsérülésem, amik után mindig sikeresen újrarendeztem a tudatomat, hogy az eredmény jobb lett, mint volt. Ennek a nagy előnye mellett van egy hátránya is, amit a visszatéréskor érzek nagyon erősen. Olyan élmény, mintha egy állatkertbe érkeznék vissza, ahol mindenki embernek van öltözve. Tudjátok milyen, amikor azonnal látod valakiről, hogy valójában kicsoda és mit akar, de hülyének néz mindenki? Majd amikor tíz év múlva bebizonyosodik, én továbbra is hülye maradok, mert a túl okosat csak így tudják megérteni. Azóta egy szerepet játszom, amit a különféle élethelyzetek indokolnak és gőzerővel dolgozom a fejlett ember világának kiépítésén. Ennek elkészült a terve, aztán a váza, majd multiplex vetítés néven a konkrétuma is, ám ezt az egy valóság világában élők nem igazán tudják felfogni. Évekig dolgoztam az emberi tudat új felépítésén, amire az emberi tudathálóra telepített saját holo operációs rendszer adott lehetőséget. Akik sátánoznak, szerintem alábecsülték, mert ez annál jóval több. De nem vagyok vallásos, ezért inkább maradok Sátán, mert ez a legszabadabb olyan szerep, amibe az emberek engem örömmel elfogadnak.

Önmagad mestere

- Ezek tiltott technikák.
- Nem volt senki, aki megtiltsa.

Akik régről ismernek és ilyen vagy olyan véleményt fogalmaznak meg velem kapcsolatban, egyet nem kérdőjelezhetnek meg és ez a tisztességem. Amikor ebbe belekezdtem, nem tudtam, mekkora munka előtt állok és ha nem nyúlok az informatikai gondolkodáshoz, egyedül képtelen lettem volna rá. Másokkal meg azért nem ment volna, mert azonnal megszállták volna őket azok, akik inkább a középkor szellemében látják a kiutat. Amúgy a vállalati uralom néven emlegetett jövőkép is az, hisz ma sem kérdőjeleznéd meg a cégvezetőd döntését. Ilyen értelemben a fejlett ember világa, ahol tisztesség és demokrácia van, lényegében minden erőcsoport rémálma, beleértve az angyaloknak magukat nevező lényeket és azok nagy ellenségeit is. Egy demokrata ebben a helyzetben, ahol mindenki szempontjait kell figyelembe vennie csak egyet tehet, létrehoz egy olyan világvetítési struktúrát, ahova (halála után) mindenki a maga számára ideális világba jut. Az egész rendkívül tisztességesen lett megcsinálva és ha lettek volna olyan nagynevű mesterek, akik az elején becsatlakoznak, sosem jutok el ide, mert már az elején kicsinálták volna. A morális támogatást az adta hozzá, amikor egyszert megláttam Csányit a Forbes Magazin címlapján.

- Nem gondolod, hogy ez galaktikus bűn?
- Ekkora méretben már nem.

Mivel még soha nem történt olyan, hogy valaki az egyéni tudatával jusson el oda, ahova én. Úgy lehet mindent elsőre jól csinálni, ha képes vagy egy csomó olyan ideiglenes valóságot nyitni, ahol ezeket tudod rosszul is csinálni. Azt hiszem ti ezt alternatív valóságoknak nevezitek, én 3D szimulációnak. A gyakorlatban bármilyen találkozásomnál tudható lenne, ki a másik fél valójában és mit akar valójában, ám akkor beleesnék a jövőbelátók csapdájába. Hogy eltűnik az életemből a kaland és rám tör az unalom. Nagy persze a csábítás, ám a saját szabályaim rám is vonatkoznak, ezért ki kellett fejlesztenem egy legális jövőbelátó technikát, aminél nem vagyok a teljes bizonyosság állapotában.

Amúgy azt a blog.elmenypark.net weboldalt azért nem csinálom, mert ezt a blogot csinálom, már amikor nem vagyok a transztartományok felől leterhelve. Mit mondhatnék még, amivel kellő egyensúlyt hozhatok létre a velem kapcsolatos híreszteléseknek? Dumcsizhatnék még magamról, de őszintén szólva nem nagyon lenne értelme, mert a sok transzban végzett meló miatt talán én lehetek a világ legunalmasabb embere.