Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Koronavírus

Pár hónappal ezelőtt is volt róla információm, ám ahogy az idő halad, ezek kezdenek letisztulni. Az a tény, hogy ki érte a felelős, az ok szempontjából másodlagos. Csak az eltérő látószögek adják neki az eltérő fontosságot.

Rugaszkodjunk el az "egy valóság" hitétől és (a szkeptikusok feltételesen) fogadjuk el a multiverzum elméletet, miszerint léteznek párhuzamos valóságok. Tulajdonképp a vallások által hirdetett menny és pokol is ide köthető, mert ezek a valóságok nem csak párhuzamos irányokban, hanem különböző szinteken is léteznek.

Ilyen értelemben a halál csak az "egy valóság" nézőpontjából létező fogalom, ahol az egyéni tudatok individuális lényekként határozzák meg magukat. Ha én mondjuk meghalok, az engem ismerő emberek számára többé nem létezem abban a valóságban. Ám ez a többi valóságra nem feltétlen igaz. Végeztem olyan halálkutatási meditációkat, amiben ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat. Arra jutottam, hogy kollektív nézőpontból nagyon nehezen érthető a halál fogalma, ezért halljátok azt az ezós tanokban, hogy az csak illúzió. Innen pedig az érthető nehezen, hogy miért illúzió.

A kollektív tudatot tekintsük most egy meghatározható lénynek az érthetőség kedvéért, legyen egy angyal. Ha ennek az angyalnak a sugara eléri a fizikai síkot, akkor gyakorlatilag bármiben megnyilvánulhat. Ezért mondja krisztus, hogy ott vagyok benned és körülötted. Ha én azt mondom a szélre és a felhőkre, hogy azok élő entitások, a tudósok hülyének néznek, pedig ez az Élő Föld elmélet, aminek bizonyítása szerintem a holografikus világképpel már megkísérelhető. Én a sakkos hasonlatot szoktam haszálni a halál megértésére. Ha felállítod a táblán a sakkfiguráidat, akkor mindegyikkel te vagy. Ha az egyiket leütik, attól te még ugyanúgy játszol tovább és a parti végén vissza is teszed a többi közé, vagy új parti esetén a táblára. Ám a sakkfigura akkor és ott csak azt az egy partit látja.

A párhuzamos valóságok úgy alakulnak ki, hogy te hozod őket létre. Elérkezel egy döntési élethelyzetbe, ám mivel te csak ezt az egy valóságot látod, valahogy döntened kell. Hogy aztán életed végéig bánd, hogy nem másképp döntöttél. De igen, másképp (is) döntöttél, ám ez már a magasabb dimenziós éned világa. Te maximum ábrándok, álmok, képzetek, gondolatok szintjén látsz ezekbe bele, vagy ha kigyúrtad magad ezotériából és akkor tudatosan is megteheted, hogy ilyen világokba látogatsz.

De mi történik akkor, ha egy ilyen magasabb dimenziós lény rendetlen? Tudlajdonképpen én is az vagyok, látnátok a lakásom. Egy idő után rendet rak. Fogja magát és átrendezi a jelenlétét, sok valóságot bezár, másokat egyesít, megint másokat felemelve egyesít és megint másokat lejjebb téve egyesít. Amikor az ilyen dolgok az "egy valóságba" érnek, azok a lények, akik csak az egy valóság határáig látnak, elnevezik ilyeneknek, mint például világvége. De mint láttuk, bár a világnak könnyen vége lehet, sokan mégsem vesznek észre ebből semmit, mert már egy másik valóságban ébrednek reggel az ágyukban, ahol csak a jelenéleti emlékeikre emlékszenek. Illetve időnként fura álmok,  látomások formájában meg nem történt eseményekre emlékeznek.

A koronavírus ilyen értelemben nem más, mint a tisztítószer. A felettes én rendet rak önmagában. Ehhez olyan tisztítószerre van szüksége, amit mi könnyen mutálódó vírusnak látunk. Ne legyen kétségünk affelől, hogy ennek a vírusnak a viselkedése valóságonként eltér. Ha a Föld él, akkor előbb utóbb olyan megoldás érkezik a világ problémáira (és ilyen a túlnépesedés vagy a bolygó tönkretétele), amivel szemben az emberiség tehetetlen. Ha úgy nézzük hogy ilyen a Földnek csapódó aszteroida is, akkor egy sokak halálát okozó világjárvány mindjárt egy pozitív esemény lesz a megfelelő látószögön lévők szemében. Tulajdonképp most neked is emelkedett a látószöged ahhoz képest, amikor pár perccel ezelőtt ezt elkezdted olvasni.