Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Tárgyalások

Ha Krisztus megjelenne és kiderülne, hogy az emberek őt teljesen félreértették, akkor ezek simán kinyírnák, hogy aztán továbbra is imádhassák azt a Krisztust, akit eddig.

Ilyen érzésem lettek az után, hogy tárgyalásokba bocsátkoztam egy fajközi társasággal. Az ilyen tárgyalások olyan 5 évvel ezelőtt kellett volna, hogy meginduljanak. Ám akkor ők a nyeregben érezték magukat és eszük ágában sem volt tárgyalni. Ha én akkor nem indítom el az ÉlményParkot, soha nem is akartak volna. Ám mivel elindítottam, ennek a tárgyalásnak nem a "mi" volt a tétje, hanem a "hogyan". A kocka ugyanis már el van vetve.

Az első jelét annak, hogy valami történik, pár új ember felbukkanása jelezte. Ezek az emberek az ő embereik és onnan lehet rájuk ismerni, hogy eleinte nagyon előzékenyek és kedvesek. Ám ahogy úgy gondolják, hogy az energetikai megkötéseik, amiket orvul dobnak az emberre már működnek, azonnal stílust váltanak.

Figyelem! Az lesz most ellenem az új vád, hogy reptilián megszállás alatt állok. A magam álláspontja erről az, hogy leszarom, épp milyen megszállás alatt állok, mert a munka közepében vagyok és mindegy, ki van épp soron, akkor is haladok előre. Ezek a megszállások amúgy úgy kerülnek ide, hogy ti becsatlakoztok és rajtatok van ez a megszállás, én pedig ezen melózom. Komoly tapasztalatokat gyűjtöttem annyira, hogy egyszer tényleg baráti lényeket érzékeltem a segítőim helyén és nagyon szokatlan érzés volt. Elmondhatom tehát, hogy nekem az ellenséges segítői környezet a hazai pálya.

Valószínűleg folytatódni fognak az olyan akciók, amikben ki akarnak törölni az univerzum téridejéből. Azért nem izgat különösebben, mert amikor az egyik izolációs műveletük sikerült, rájöttem, hogy erre vártam évekig.  Teljesen el lettem vágva a világtól és ez volt a tökéletes helyzet arra, hogy elindítsam az ÉlményParkot. Nemrég tettem egy olyan felfedezést, hogy ha azokkal a lényekkel együtt kellene ezen dolgoznom, akik kimentését elvállaltam az isteni szférák felé, az kuraccal végződne és csak úgy sikerülhet, ha ellenem vannak.

A két világ amúgy nagyon különbözik. Ha nekem atomfegyverem van, azt csak a legvégső esetben vetem be. Amikor az USA katonai vereséget szenvedett Vietnámban, azt könnyen megnyerhették volna, mégis vereséggel távoztak az ilyen fegyverek bevetése nélkül. Azoknak ha lenne atomfegyverük, azonnal használnák. Én képes vagyok sokáig tárgyalni, ami alatt beszüntetem az akcióimat, hogy ne kelljen ilyen, meg olyan eljárásokat használnom. Ők azt látják, ha tárgyalok, akkor biztosan gyenge vagyok és a tárgyalásokat használják a megkötéseik és más hasonló orvtámadásaik kivitelezésére.

Nem véletlenül döntöttem a Multiplex Vetítés mellett, más szóval az emberi tudat új felépítése hozhatja el azt, hogy a világot ennyire másképp látó különféle lények mindegyike otthon érezze magát. Előbb utóbb leesik mindenkinek, hogy én nem az egyik versenyző vagyok ezen a pályán, hanem a játékvezető. Viszont annyi mindenki akar versenyezni velem, hogy megoldottam ennek a technikai problémáit is. Ehhez nekem le kell butulnom, ám kiváló edzéslehetőség számomra, ahol azokat a képességeimet fejleszthetem és tarthatom szinten, amiket akkor használtam, mielőtt ilyen menő lettem.

Nehéz olyanokkal tárgyalni, akik nem értenek belőlem semmit. Még nehezebb rejtett hittérítőkkel, akiknek semmi más céljuk nincs, mint azt gondold, amit ők és azt hidd, amit ők, mert addig nem nyugszanak. De igen, meg fognak nyugodni egy olyan világban, ahol engem sikerül kinyírni és ők győztek. Hogy pontosan mely szintek mely termeiben, arról mindenki a saját csatornáin érdeklődjön.