Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

A magyarság megértése

Most olyat fogok mondani, amivel biztosan kiütöm a biztosítékot pár embernél. Ugyanis az eddigi tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az eredeti terv és cél megváltozott. Az új történések új tervet kívánnak, mert az eredeti célt úgy is tartani lehet, ha azt a megváltozott körülményekhez hangoljuk. Biztosan árulással fognak vádolni olyanok, akik elárulták a célt, mert amiről ők nem tudnak, hogy náluk is megváltoztak a dolgok és amit a magyarság céljának hisznek, annak ma már köze sincs hozzá. Az a fura helyzet állt elő, hogy az árulók vádolhatnak valakit árulással, aki maradt a célnál, de elutasítja a téves irányt. Ám azt, hogy mi a téves irány és egyáltalán bármelyik irány lehet-e téves, csak a gyakrolat tudja megmondani és annak egyetlen garanciája a multiplex vetítés.

Amit ma modern világnak nevezünk, azt alapvetően kétféle demokrácia alapozza meg. A görög és a római civilizáció. Egy európai ezt a kettő ismeri el európainak, ám ezek előtt is létezett magaskultúra. De azokat vagy homály fedi (lásd egyiptomi vagy mezo-amerikai), vagy elferdített információink vannak róla (lásd észak-amerikai), vagy sértettség övezi (lásd hun), vagy nagyon messze van (lásd kínai). Egy általam kollektív amnéziának nevezett esemény miatt azonban a helyzet tiszta és csak a görög és a római maradt.

A mai globalizálódott világ nem sokban különbözik az előzőtől, csak kinézetre. Abban viszont a különbség nagy. A mai civilizációról azt mondhatnánk, hogy angolszász központú és az angol a bolygó globális nyelve. Az előző pedig Ataisz központú volt és a magyar volt a bolygó globális nyelve.





Amint látjuk, ez olyan régen volt, hogy globális alatt csak a lakható területek voltak értendők. Ha abból indulunk ki, hogy kik lakhatták ekkor a Földet, nem tudunk konkrétumokat mondani. Az Arvisurában találkoztam olyannal, hogy bizonyos embercsoportokról őslakókként beszél, ám nagyon nehéz meghatározni a magyarságot mai szemmel, hisz az egy teljesen más világ volt. A föld nem képezte magántulajdon alapját, így nagy építkezések csak szakrális célúak voltak, mint például a bolygószerte található piramisok és egy érdekesség Dél-Amerikában, ahol a lakosság sűrűn hagyott el kiépített városokat. A vándorlás teljesen megszokott volt, népek éltek itt, aztán fogták magukat és elvándoroltak máshova. Itt jegyezném meg, amikor a kettős honfoglalásról beszélünk, az csak mai szemmel érthető, régi szemmel egyszerűen visszamentünk oda, amit a néünk bölcsőjének tekintett, azaz mindig is a miénk volt... mai szemmel mondva.




A magyar eredetileg nem egy népet jelentett, hanem egy minőséget. Bárki magyarrá válhatott, aki magáénak vallotta ezt a minőséget, amit ma talán közös vallásnak nevezhetnénk... mai szemmel. A mai magyar nép, ahogyan azt mi értjük, teljesen elvesztette ilyen értelemben a gyökereit, viszont túlélte a világváltást, mintha egy idegen faj megszállná a Földet és a mai emberiség Angliában élne, ahol csak ott beszélnének angolul. Hogy mi okozta ezt a világváltást, arról vannak elméleteim, ám az elméletek nem sokat érnek bizonyítás nélkül. Ha az írott anyagokra hagyatkozom, amikkel találkoztam, akkor csak Atlantiszról tudnék beszélni. Az Arvisura beszámol egy nagy atlantiszi káoszról, amit olyan éhínség követett, hogy lakói elárasztották és letarolták Európát. Akik ott éltek, azokat bátran lehetne magyaroknak nevezni, de csak mai szemmel, mert sokféleképp nevezték magukat, például etruszkoknak.




A görögökről például azt írja az Arvisura, hogy ők az atlantiszi geri-beri törzs leszármazottai, akik egészen odáig vándoroltak, amit ma Görögországnak nevezünk. A görög civilizáció nagyon valószínű, hogy többezer évre rá igyekezett valamit visszavillantani Atlantisz fénykorából és mintájául szolgált a rómainak, aminek egy külön fejezetet lehetne szentelni. Amit tanultunk róla az egy dolog, de felbukkant egy ember, aki kihámozta az eltérő időszámítási rendszerek okozta káoszben az idővonalat. Ami ebből kiderült, hogy a Római Birodalomnak a hunok vettek véget és az ok a keresztényüldözések volt. Ha nem hiszitek, nézzétek. Mert van egy fiktív 300 évünk az idővonalon.




Szóval innen ered a hunokkal szembeni tagadás és ez akadályozza azt az igazságot, ami helyett egy primitív nomádnép lettünk a 6000 éves írásrendszerünkkel együtt. A nyugati civilizációnak van még egy érdekes vonása, hogy a zsidó-kereszténységből eredezteti önmagát. A zsidók azonban nagy talány, hogy kik lehettek, mert van egy érdekes weboldal, hol ez érthető nyelvezettel le van vezetve és eszerint a nyugati népek lennének, akikre elveszett törzsekként utalnak. Ám vannak az askenázi zsidók, akik viszont egy hun népcsoport és ugyanúgy vedlettek át zsidóvá, ahogy mi kereszténnyé. Érdekességként megemlítem, hogy a harci meditációim során felfigyeltem valamire, amit meg tud erősíteni a következő úriember is ezen a videón.




Amikor a cigányok - mint a vándorlós korszak utolsóként beesett szereplői - ide megérkeztek, mindenki egyiptomiaknak nevezte őket és erre utal az angol nevük is. Márpedig Egyiptomból csak egy népről tudunk, akik dobbantottak, valószínűleg India felé. A cigány kifejezés bizánci eredetű, jelentése törvényeket nem tisztelő. Vannak olyan cigányok, nevezetesen a gábor cigányok, akiknek jellegzetes viselete is erősen hasonlít a zsidókéra. Akik ma Izrael zsidó lakosságát adják, ők askenázik, akikben nincs egy gramm szemita gén sem. Mint ahogy a mai magyarokban is nagyítóval lehetne keresni az ősmagyar géneket.

De kik is ezek az ősmagyarok? Mert érdekes módon a történelem mégis megemlékezik róluk, mégpedig a nyugati történelem, akik szőke, skandináv típusú, fejlett népként írják le a vandálokat, akik ugye a döntő csapást mérték Rómára. Ám úgy lettek vandálok, hogy eredetileg vengerek voltak, csak átestek pár hangváltozáson, mint ahogy Anglia is a Hungriából, hisz ha a kort a megfelelő heléyre tesszük, mindjárt látszani fog Attila csapatainak útja, ahogy felszámolják a római provinciákat. A krónikáink nem tudnak vesztes Catalaunumi csatáról, ám tudnak az az utáni hadműveletekről, aminek újabb bizonyítéka (h)Ispánia, ahova annyi kapitány ment, hogy róluk lett elnevezve a félsziget. Amúgy van még egy dolog ebben a nagy hun néptengerben, hogy a magyarokról annyit tudni, hogy kis létszámú nép voltak nagy tiszteletet övező fejlettséggel. De honnan  jöttek?

Még nagyon régen hallottam valahol, hogy a magyarok eredete hihetetlen régre nyúlik vissza és egy olyan (mai szemmel nézve) tudós csoportról szólt, akik elhatározták, hogy megkeresik a Föld Szívét. Csakhogy igen messziről indultak és tény, hogy azzal kevesen foglalkoznak, hogy a Bering-szoros visszafelé is ugyanúgy járható volt, mint odafelé. Az indiánok és a hunok rokonként tekintettek egymásra és hun nézőpontból hun lehetett mindenki, mint ahogy szovjet is lehetett mindenki, aki akkor arrafelé élt. De hogy lássátok, hogy nem beszélek a levegőbe, ide és ide lehet kattintani, hogy leessen az állatok. Szóval nekem ne mondja senki, hogy a kipcsak a menő, meg rokonaink a törökök, ugyanis a finnekkel sokkal nagyobb rokonságben vagyunk, mint bárkivel, akiket az akutálpolitika elővesz a kalapból.




Szóval hogy kik is a magyarok, az majd csak most fog kiderülni és biztosan tudom, hogy sokan meg fognak lepődni.