Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Diplomáciai tanácsok

Aki a gondolataival a segítőivel vagy az angyalokkal kommunikál, az elméletileg minden esetben diplomáciai kapcsolatot jelent, a gyakorlatban azonban alá-fölérendeltség alakult ki.

Az elején abból indultam ki, hogy értelmes ember vagyok, aki egy másik értemes lénnyel kommunikál. Ez így is indult olyan lényekkel, akikkel jól működött ez a kapcsolat, aztán hirtelen történt valami. Mintha leváltották volna őket és akik érkeztek a helyükre, már közel sem voltak olyan jó fejek. Az addig tiszta vezetés tele lett hazugságokkal.

Annyiban értettek engem félre, hogy a reakcióimra azt hitték, velem bármit meg lehet csinálni, holott a helyzet egészen más volt. Sosem foglalkoztam ezzel előtte és teljesen másképp is álltam ehhez, mint egy átlagember. Az átlagemberbe bele van nevelve a leborulás, én viszont meg akartam érteni és ismerni a helyzetet, ezért nem tettem mást, mint figyeltem és a beérkező adatokat elemezve logikai kapcsolatokat kerestem. Ezekből összeállt egy kép, amikből összeállt egy nagyobb kép és így haladtam, hogy rájöjjek, mi is zajlik itt valójában.

A benneteket érintő rész röviden. A megszállás során a megszálló az összes embert, akit megszállt, önmaga részének tekinti. A leborulós-behódolós embereik kiváltságos helyzetbe kerülnek, a többség amolyan dolgozóvá válik, az ellenállók pedig bolondok lesznek, hisz csak egy bolond áll ellen egy ilyen megszállásnak. Később rájöttem, ha valakit nem akarnak (vagy nem tudnak) megölni, azért kerül bolond státuszba, mert a megszállók társadalmában ez az a pozíció, amiben ellent lehet a főnöknek mondani. Ekkor kezdtem el először arra gondolni, hogy ezek itt olyan világot fognak csinálni, amihez Észak-Korea hasonlít a legjobban, majd lassan összeállt egy nagyobb kép. Ami szerint a rációt használó fehér ember, akinek természete az egyéni tudat, rendszerszintű problémát fog jelenteni ebben a környezetben és ezzel egyidőben indult a migrációs hullám is. Addig a rasszok közötti egyenlőség híve voltam, ám ez a felismerés alapjaiban változtatott a hozzáállásomon, hisz ebben az esetben az történik, hogy az ellentmondó, vitázó és javaslatokat tévő fehér ember lecserélése indult el a bevándorlással. Megjegyzem, a demokrata céljaim ez után sem változtak, ám ez így már egy háború, aminek végéig félre kell tennem a demokráciát. Ezt látják (majd) úgy, hogy fasiszta lettem, ám emögött nincs ideológia, csak egy jó időben érkező felismerés.

A fölöttem lévő hierarchia kiismerése után megindult a megfelelő stratégia és taktika kidolgozása, amihez ki kellett fejlesztenem a többszintű gondolkodást, hogy ezt elrejtsem a gondolatolvasás elől. A gondolatok ugyanis megjelennek a hálózaton, ám van egy nagy előnyünk, hogy nehezen értik az egyén fogalmát és nagyon nehezen azonosítják az egyes embereket. Ők úgy állnak hozzánk, mintha a saját világukhoz állnának, de így van ez fordítva is. Jó példa erre a StarTrek, ahol ugye van egy Csillagflotta, ahol az egyes űrhajók legénysége különböző fajok tagjaiból áll. Ez nagy derültséget okozott köreikben, szerintük egy ilyen űrhajó az első útján lezuhanna. A mi kollektívánk célközpontú, azaz az ő szemükben ezek csak virtuális hálózatok, mint például a munkahelyed vagy a baráti köröd, ahol csoportok és csapatok alakulnak ki. A versenysportot sem értik. Mondok erre egy jó példát, mondjuk kézilabda bemutatót tartanánk az ő bolygóikon. Úgy nézne ki, hogy végig morajlás lenne a nézőtéren, majd számunkra a legváratlanabb pillanatban nagy ováció. Aminek oka mondjuk az, hogy két játékos utálja egymást, de remekül összejátszanak a pályán. Ugyanis ők látják ezeket is, ezért nincs mobiltelefonjuk se, mert a gondolatikkal kommunikálnak. Mi azt mondanánk, hogy a holografikus csatornát használják gondolatátvitelre, de ez itt magas szintű beavatásnak számít, ott meg mindennapos dolog. Erre én is kidolgoztam egy szabványt, azaz bárki számára hozzáférhető, csak az vele a gond, hogy többnyire pánikban rohannak az emberek a pszichológushoz, ha megszólal egy idegen hang a fejükben. Lehet engem nagyképűnek nevezni, meg utálni, de akkor is majmok vagytok ilyenkor és nem gondolkodó emberek! Amikor leborultok az első spirituális megtapasztalás után, az a szemükben semmiben sem különbözik attól, amikor az őslakosok teszik ugyanezt az öngyújtó láttán. Hogy idáig fajult a helyzet, abban tehát a mi felelősségünk is benne van, hisz az európai hajósok sem állították le a szigetlakókat és magyarázták el nekik a helyzetet, így van ez ebben az esetben is.

Ilyen helyzetben önálló diplomáciai manőverekbe kezdeni az emberiség nevében is butaságnak látszik, ha megtehetném, hogy valamelyik földönkívüli faj vagy csoport képviseletében is eljárhatnék, ahogy azt sokan meg is teszik. Ám a földi ember ázsiója nem túl nagy, pedig lehetne. Vannak galaktikus barátaink, akik semmit sem tudnak rólunk, pont úgy, ahogy ti se tudtok semmit a cigányokról, rohingjákról, de sajnáljátok őket és kiálltok a jogaikért. A rohingják például azonnal elvágnák a torkod, mert nem vagy muszlim és egy gondolkodó embert biztosan elgondolkodtatna, hogy Banglades miért tette őket egy lakatlan szigetre, a burmaiak pedig miért telepítenek aknamezőket a területeikre, nehogy visszajöjjenek. Abba a hibába esik mindenki, amibe az elején én is, hogy azt feltételeztem a másikról, hogy ugyanolyan fejlett, mint én, de aztán rájöttem például a cigányokkal való megismerkedés után, hogy egészen másképp gondolkodnak és egészen más célokat tűztek ki, bizonyos csoportjaik pedig sokkal jobban hasonlítanak az idegenekre, mint ránk. Így van ez a Nyugatra érkezett bevándorlók esetében is, akik nem németek akarnak lenni, hanem német életszinvonalon élő muszlimok. A németek meg beengedték őket, mert csak az olcsó munkaerőt látták bennük, de gondolom azóta már ők is rájöttek, hogy ezeknek eszük ágában sincs dolgozni, csak ha rákényszerülnek. Az ő társadalmaik gondoskodó társadalmak, ahol a főnök ad és a vele szembeni legkisebb kritika főbenjáró bűnnek számít. A nálunk megszokott viszonosság elvében ők a főnök hatalmának megkérdőjelezését látják, amiben benne van egy sima javaslat is. A mi kiindulópontunk az egyenlőségre épül, én teszek neked egy szivességet és legközelebb viszonzod, ha úgy alakul. Az övék azonban nem. Ha kérsz tőlük egy szívességet, annak súlyos ára van, ami nem derül ki az elején.

Az idegen diplomácia alapszabálya, hogy azonos fogalmak alatt a felek akár egészen mást is érthetnek. Ezért célszerű még minden előtt megtudni, ki mit ért mondjuk szeretet alatt, ki mit ért barátság vagy szövetség alatt. Nézzétek meg a fideszt, akiket az idegen megszállás (vagy beavatkozás, ha úgy jobban tetszik) részének tekintek. Ennél jobban semmit sem tükrözi jobban a helyzetet. Ugyanis ezek se nem fiatalok, se nem demokraták és fogalmuk sincs arról, mi az a szövetség. Láttok egyetlen olyan szövetségest, akiket nem csináltak ki vagy daráltak be magukba? Na ezt értik fönn is szövetség alatt, hogy te elfogadod mindenben az ő fennhatóságukat, odaadod nekik a beavatásaidat és örömmel válsz a szolgájukká.

Én megtaultam velük tárgyalni és most én is értem ezt valahogy, ez pedig az Ötödik Elem című film egyik jeleneltéhez hasonlít. Mivel az ilyen típusú lények, akiket én cigóknak neveztem el csak az erő nyelvén értenek, intenzív nyelvtanulásba kezdtem és már egész jól beszélem. Ők nem látják magukban a rendkívül agresszív nyomulást, csak nem tudnak velem szemben Békemenetet tartani, amikor hatékony ellenállásba ütköznek.

Ha pedig olyan földi ember vagy, aki középen képzeli el magát, most szólok, hogy ez nem fog békésen menni. Ugyanis bármelyik oldal felé fordulsz és ők az ellenségeik felé néznek, téged látnak meg először. A másik dolog az, ha nem értesz velük egyet mindenben (és ez az amerikaiak esetén is így van), már ellenségnek tekintenek. Ha tényleg komolyan gondolod a diplomáciát, akkor az egyetlen járható út az, hogy mindig a másik felet képviseled, akármerre jársz. Középen maradni nem könnyű, sokan azt teszik, hogy nem tesznek. Azaz semmit sem csinálnak és így maradnak középen, különben ide-oda esnek az oldalak között, ahova azok dobálják őket.

Az én megoldásom már katonai, azaz rájuk indítottam az ÉlményParkot és csak a feltétel nélküli megadásukat fogadom el. Ennek egyszerű oka van, ha a feltételeiket kellene hallgatnom, még valahol az elején tartanék és be nem állna a pofájuk. Az ÉlményPark erejét bizonyítja, hogy lassan pánikba esve tárgyalni akarnak (náluk ez a gyengeség jele) és az, hogy ilyen írások jönnek ki annak jele, hogy olyanok érkeztek fölénk, akik épp tájékozódnak a kialakult helyzetről, ami amúgy nincs ellenemre. Amúgy az eslő reakciójuk az, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint amilyennek látszik és ebben egyet tudok velük érteni.

Az ember akkor lenne rasszista, ha nem adná meg az esélyt, hanem azt elutasítva általánosítana. Bár harci üzemmódban ritkán ad az ember ilyen esélyeket az ellenségeinek, kell ehhez egy képesség, egy érzék, ami biztosítja a békés megoldás lehetőségét minden esetben. A tanácsom az, hogy ne önmagadból indulj ki, amikor a másikra nézel, ugyanis van az a látószög, ahol simán szétlövik a saját városaikat, hogy nagy tömegben Európába jussanak és ha ezt nem érted, akkor tekintsd olyan látószögben, ahol a Földön megjelent emberi alakjaik nem számítanak, hisz azért vannak ott. A közép- és hosszú távú terveknek van elég idejük, csak rövidtáv felől nem látni őket.

Közületek bárki kerülhet diplomáciai helyzetbe a fejében és érezheti magát úgy, hogy ő az emberiség képviselője. Felhívnám a figyelmet arra, hogy náluk nincs olyan, hogy ellenzék, csak náluk kevésbé vagy inkább radikálisan ugyanazt akaró. Ha nem tűnik fel közületek egy diplomáciai tehetség, aki szót ért velük, hallgatnak rá és be is tartják a szavukat, akkor én vagyok ez a diplomáciai tehetség, csak ne kérdezzétek, hogy hol tanultam meg így tárgyalni.

Jaaa, a hazugságaik. Ez az ő szemükben nem hazugság, hanem egy irányítási rendszer. A hülye embereknél jól működik, mi inkább manipulációnak neveznénk. Olyan információkkal látnak el, amire a reakcióid a szándékaikat tükrözi. Simán megtehetnék, hogy a fals információ helyett ennyit mondanak, hogy "nem tudom" vagy "nem mondom meg" és az a tény, hogy erre nem képesek, már megkérdőjelezi bennem a fejlettségüket.