Kezdem azt érezni, hogy amit elmondhattam, azt elmondtam. Ha valami említésre érdemes történik, itt megjelenik. De az ÉlményPark Blog továbbra is napi szinten működik.

Rövid helyzetértékelés a felemelkedésről

Időnként visszatérek erre a témára, ugyanis a mi perspektívánkból fordítva látszik minden. Valamint a probléma megoldásáról is ejtek néhány szót.

A mi mézőpontunkból kezd a világ eldurvulni, felbukkannak a populista politikusok, akiknek megmagyarázhatatlan hatásuk van a világra. Idegen lények jelennek meg és tömeges megszállásokat hajtanak végre, amik jelentősen kilendítik a világot egyfajta új-középkor felé, egyre több ember tapsa mellett. Lassan az értelem szitokszóvá válik, a szabadságot jelképező liberalizmus pedig a sátánnal kerül egyenértékre. Miközben a gazdagok tovább gazdagszanak, a szegények tovább szegényednek egy olyan világban, ahol a tisztességet kiröhögik, az igazság pedig másodlagos az erő és befolyás mellett. Mi ez? A Pokol? Fogodzkodjatok meg, mert ez a Menny.

Amikor kapcsolatba kerültem a Fény Szövetségével, megdöbbentett az a sötétség, amit soraikban tapasztaltam. Rendkívül távol állnak attól, amit egy gondolkodó földi ember a Fényről feltételez. Kiderült, hogy a szövetség szónak is egészen más a jelentése ott, mint itt. Ez persze nálam nem új dolog, a velük való szembefordulás oka is az volt, hogy én a szövetséget egymástól független felek egyenlőségen alapuló társulásának tekintettem egy közös cél érdekében, míg ott valami olyasmi derült ki, hogy én önként a rabszolgájukká váltam. A szembefordulásomon kicsit meg is lepődtek, hisz ott az a normális, hogy egy hierarchiához csatlakoznak, aminek van egy feje és én persze földi emberként inkább a lábhoz kerültem közel. Lehet, hogy tudtak a spirituális mutációmról, lehet hogy nem, a kezdeti idők számomra elég kellemetlenek voltak, mire rájöttem, hogy ezek úgy viselkednek, mint a természetes ellenségeim. Kábítottak ezzel a szeretet dumával, amiről egy Sztálin vicc jutott az eszembe, aki kipukkasztotta a közelben játszó gyerekek odapattant labdáját, miközben akár közéjük is lövethetett volna. Képzeljetek el egy olyan beszélgetést az elvileg felsőbbrendű angyallal (ugye az őslakosok is isteneknek nézték az európaiakat), hogy egy szövetségben mondom mire van szükségem, mire föntről az jön, hogy "nem", majd ők megmondják nekem ezt, az embereik meg jól megésrtőnek mindenen. Annyi anyázást (naplózva van) még soha senkitől nem kaptam, mint tőlük és amikor végeztem, először nem engedtek el, aztán meg jöttek az átkok miatta. Ez 3D-ben pont Buffon búcsúmeccsére esett, amivel szinkronba is tudtam állítani. Ott megköszönték a sok munkát egy teltházas stadionban, itt meg záprpztak az anyázások, az átkok, meg a mindenféle praktikák, hogy tönkretegyenek mindent, amit csinálni akarok és a végén ez odáig fajult, hogy elkezdtem rájuk komoly spirituális csapásokat mérni, mire megtörtek. Egy átlagembernek ilyesmi biztosan nem jutna eszébe, ám már biztosan rájöttetek, hogy nem vagyok átlagember. Sem intelligenciában, sem képességekben, sem rangban, sem bátorságban, sem erőszintben és ez utóbbi volt az a nyelv, amit azok megértettek.

Szóval a helyzetelemzésem után az jött ki, hogy nem ők jöttek ide és szálltak meg minket tömegesen, hanem mi emelkedtünk fel közéjük. Az emberek nem vették észre ezt az emelkedést, mert a világképük nem kapcsolja össze az itteni történéseket azzal, sőt nem is hisznek benne és mivel a bizonyítékai nem matematikai egyenletek, nem is fognak. Az a gond ezzel, hogy ezek olyan lények, akik ha egyszer fölöttem voltak (az elején mint segítők meg is tették), akkor számukra mindig alattuk maradok akkor is, ha kiderül a rangom, ezért anyáznak még mindig, amikor már tömegével repülnek emiatt az égi bíróságra. Közben kezdem érzékelni új lények érkezését, akik megpróbálnak ebbe beavatkozni, csakhogy 3D-ben a történések nem folyamatosak, hanem ide-oda ugrálnak, ami érzetre olyan, hogy "most már minden oké", aztán a következő héten jön ennek ellenkezője, majd megint itt pattog a labda, majd megint ott. Voltak évek, amikben a nagy ellenszélben jöttek hátszeles időszakok, ez fordult meg most, ám ki tudja melyik a jobb, mert így képtelenség kijönni a harci üzemmódból, ha bármikor lecsaphatnak rád.

Azok az angyaloknak tekintett lények, akik csak a középkort ismerik. Nem hajlandók elfogadni, hogy mi más világot szeretnénk és arra hivatkoznak, hogy az imáinkra érkeztek. Elhozzák nekünk azt a földi mennyországot, ami náluk is van, minden békés, mert nincs se ellenzék, se vita, se fejlődés, csak egyet gondoló lények, akikről isten személyes megbízottja, a főnök gondoskodik. Ilyen a cigányok társadalma is, meg az araboké és tulajdonképpen Észak-Korea is. A múltkor egy youtube hozzászólásomra valaki rámkommentelt, hogy fogadjam magamba az Urat, különben elkárhozom. Tényleg megtiszteltam azzal, hogy igyekeztem neki elmagyarázni a helyzetet, de ezekkel nem lehet beszélgetni, mert az észérvek nem hatnak rájuk. Nem baj, akik olvassák, azoknak jó lesz, de a végén már eléggé eldurvult a helyzet annyira, hogy tőlem szokatlanul az előttem leborulással fenyegettem meg, ami most már tudom, hogy kevés kivételtől eltekintve itt egyáltalán nem elvárás.

Szóval az történt, hogy a bolygó tömeghite a vallásosságon keresztül felemelte ezt a világot egy olyan szférába, amivel kizárt, hogy együtt tudjunk élni. A bolygó vezetői már erre helyezkednek kevés kivételtől eltekintve. Amikor a középkorban a török hadsereg megindult Európa ellen és Hunyadinak megszavazták a hadsereget, nem volt ilyen hadsereg, mert a főurak már a török időkre rendezkedtek. Senki sem hitte, hogy Hunyadi képes lenne eredményesen szembeszállni a kor akkori legerősabb hadseregével és senki nem is csatlakozott egy bán kivételével Hunyadi magánhadseregéhez. Ez volt a Nándorfehérvári Csata, ami után a pápa elrendelte a déli harangszót a győzelem tiszteletére. Most is ugyanez van, csak más a kor és a díszletek, de a sztori ugyanaz. Ti vagytok a magánhadsereg, a kevesek, akiknek az angliai csata óta nem köszönhetnek ennyit majd olyan sokan.

Előre szólok, hogy biztosan eljön az idő, amikor ők győznek, ám akkor itt már csak a selejt marad és az ájtatos manók. Mi is győzni fogunk, de egy olyan világban, ahol már nem jelent ránk fenyegetést az a fajta elkárhozás, amit beígértek nekünk Allah kersztény hangjai.

A magam részéről van egy mottóm: "Bejönni könnyű, kimenni nehéz".

Az első körben zárom előlük a kiutat. Eltelik egy szórakoztató időszak, amiben vereséget szenvednek és felmorzsoljuk őket, akik ma a hatalom biztos tudatában már nagyüzemben lopják a közvagyont a maguk középkori jogosságával. Ezt tanulásnak tekintik fönn, akiknek majd fokozatosan kiadom őket, majd ezzel a világgal a 26. dimenzióba emelkedünk egy 3D-s szimulációs környezetbe. Ott megvalósítjuk a világ helyreállítását, hogy legyen mit visszavetíteni ide, mert abban biztosak lehettek, hogy ezek itt soha a büdös életbe nem fognak eredményt elérni és minden káoszba süllyed. Ők a káoszra egyet ismernek, a teljes elnyomást, amire mint békére mutogatnak, ám Szíria példja mutatja a legjobban, hogy mi történik, ha ez az ernyő eltűnik.

Amikor a két világ összefrekventálódott és a szabad világ volt az uralkodó, ők élhettek ahogy akarnak. Ám ezt biztosan nem viszonozzák, mert a másik szempontjainak figyelembevétele nincs benne a gondolkodásukban. Lehet, hogy ennek oka egy ősi sértettség, amit mi az időben elfelejtünk és közben változunk, mert ez a fejlődés. Ám ők tartják a sérelmet, hisz az idő náluk nem fontos. Amúgy tényleg angyaliak, de ez inkább arra a házasságra hasonlít, amiben szerető gondoskodás vesz körbe, amíg ellent nem mondasz a feleségednek vagy meg nem sérted annyira, hogy utána a pokol jöjjön mindörökre. Olyan ítélkezéssel, aminél sosem tudhatod, ugyanarra a dologra jutalom jár-e vagy büntetés. Az anomália megszűnésekor ezek rendszerszinten állnak helyre, ám minket itt és most nem izgat be, ha ez 300 év múlva ér ide.

Itt és most ezt a világot akarjuk helyreállítani úgy, hogy ne az Ég seggét nyalogató harmadrangú bűnözők mondják meg, hogy ki a magyar és hogyan is éljek, nem? Amikor Szíjjártó nagyköveteket rendel be, mert azok országa egyetért valamivel, ami elítéli azt, amit ezek itt művelnek, ott már nagy baj van, mert ezek egy nemzetet járatnak le. Kérdés, hogy toporzékolt-e hozzá, dobbantott-e lábat, hogy tessék tisztelni a magyarságot? Mindezt olyan országok nagyköveteinek, akik azért tartanak ott ahol, mert a vezetők nem lopták el maguknak a nemzetük pénzét. Ahol a magyarságra hivatkozva bűnözők követelnek maguknak tiszteletet és ez még csak a kezdet, ahol Hitler óta először koncentrál valaki ilyen hatalmat a kezébe, amit magától sosem fog kiadni a kezéből, ott először azokat kell pofánverni, akik ezeket az Ég felől fedezik. A pofánverés megvolt, most jön a neheze, mert ha már megtörtént, el kell foglalnunk azt a helyet, amire eredetileg hivatva vagyunk, mint logikai rációval rendelkező gondolkodó lények.