Tudomány

Sokszor megtörténik, hogy fölényes hullámokat érzékelek, amik mögött az áll, hogy tudományosnak nevezem azt, ahogy az ezotériához állok. Csak egy válaszom van erre. Az emberek zöme két kategóriát állít fel. Az egyik istenhívő, a másik ateista, aki tagadja isten létezését. Nem a tudományos szem az, aki szerint nincs bizonyíték isten létezésére, de annak ellenkezőjére sincs? Én nem tagadom isten létezését, csak nem tudom bizonyítani, ahogy egy vallásos embernek sem az ellenkezőjét.

Ugyanis isten kérdése csak és kizárólag önmagadban történő kutatást jelent. Tudományosan csak úgy lehet az ilyesmit, ha egy tudós kezd bele és ő is szembesülni fog a (másoknak) bizonyíthatóság dilemmájával. Ha én elkezdenék arról beszélni, hogy milyen spirituális megtapasztalásaim voltak, azt vagy elhiszed vagy nem. Ha elhiszed, nekem már azzal a problémával kell szembesülnöm, nehogy birkákat vonzó vallást csinálj belőle. Ezért igen szigorú a személyzeti politikám már az elején és arra is fel vagyok készülve, ha egyedül kell lépnem. Ha nem hiszed el, akkor vagy a tudományos világkép útján, kivéve ha bizonyítani tudok. Ám van itt is egy szürke zóna, amit ki is szeretnék fehéríteni. Hogy önmagad számára bizonyítékra leltél, de nem lettél a hívem. Ezt hívják egyéni útnak és itt érted meg, hogy mi az ÉlményPark, ami ezt támogatja.

- Milyen isten vagy?
- Aki megválogatja híveit.
- Nincs egy híved sem.
- Tehát egy jó isten vagyok.

Amikor ültem törökülésben (amibe ha ülök az nálam, komoly meditációs élethelyzetnek számít) és elmondtam életem első Miatyánkját (illetve annak egy picit módosított változatát, amit egy papírlapról olvastam) hirtelen megnyílt körülöttem meghatározhatatlan pontokban a Tér és olyan energia áramlott rám, amit szavakban nem lehet leírni. Erre 1 milliárd emberből csak egy nem gondolna arra, hogy akkor és ott azonnal megtérjen. Én pont ez az egy voltam, aki arra gondoltam, ha a világ egy holografikus videojáték lenne, én is pont így csinálnám. Verbális kód mögé tenném a cuccokat, amik magasabb dimenziókból nyílnak. Na ettől tudományos... egyrészről.

Másrészről beleütköztem egy olyan helyzetbe, hogy én egy olyan speciális világban élek, ahol computertzene jelenhetett meg bakelitlemezen. A bakelitlemez nem digitális hangrögzítés, mégis teljesen élethű a különböző szintetizátorok hangja. De ez eddig nekünk természetes. Most nézzük a helyzetet fordítva. Ezt teszi mindenki, amikor .mp3-at hallgat, vagy a youtube-on nézeget. Mi az .mp3? Digitális hangrögzítés, vagyis nem más, mint rengeteg 1-es és 0. Amikor ilyen zenéket hallgatsz, áradnak róla az érzelmek? Ha meghallgatsz mondjuk egy Gary Moore balladát, átjön a zenében áradó érzelem? Mert ha igen, akkor két lehetőség van.

EGY

Az érzelmek leképezhetők 1-esekre és 0-lákra.

KETTŐ

Kell hogy legyen egy fizikai síkról nem érzékelhető tartomány, ahol tárolódnak ezek az érzelmek. Arra jutottam, hogy ez egy holografikus tároló lehet, ami minden fizikai objektumhoz kapcsolódik, ami alól nem kivétel a monitor sem.

Mivel erre a területre én az ezotéria felől érkeztem, teljesen kívül állok a tudományos világon, amit azért nem sajnálok igazán. Ám így vagy egy innen ötletet lopó kapó  tudós fogja ugyanezt feltalálni, vagy az utókor fedezi fel valamikor. A jelen tehát nem arra való, hogy ezzel elkezdjek házalni, hanem arra, hogy elkezdjem használni mondjuk a bolygó javára.

Na most tudós vagyok vagy sem? Bár van felsőfokú diplomám, egyik sem olyan, hogy tudós lehessek belőle. Nem jártam a Harvardra sem és nem vagyok tagja egy titkos társaságnak sem. De ami a legszörnyűbb, nem is akarok az lenni. Sőt, senki pénze nem érdekel a sajátomon kívül. Nem vagyok ezzel, amit ti világelitnek neveztek elég kompatibilis. De ettől világelitkedjenek kedvükre, mert most olyan nagy kalandok várnak ránk, ami erős kihívások elé állít mindenkit, nem kímélve őket sem. Ugyanis ezt a spirituális holotechnológiát már kiterjesztettem a Valóság szintjére. Minden feltelepült az emberiség tudathálójára és most már automatán fut.